Az ORION márkanéven jelentkező Magyar Wolframlámpagyár 1925-től kezdte a gyártást a harmincas évek elejétől meghatározó gyártókapacitást jelentett.
A 30-as években exportra Tungsram márkanéven is szállított készülékeket. A Standard Villamossági Rt (az ITT magyarországi érdekeltsége) az Egyesült Izzó részlegéből alakult 1928-tól a negyvenes évek végéig szintén meghatározó gyár volt. Több cégnek végzett jelentős bérmunkát (EKA, Philips, Telefunken). A Siemens cég csak 1941-től volt jelen a hazai piacon, de a háború végéig nagy mennyiségű készüléket gyártott, később VIKERT – márkanéven kerültek forgalomba a készülékek 1950-ig.
Fontos megemlíteni a 1939-40-es Néprádió akciót, amely négy gyár összefogásával (ORION, Philips, Telefunken és Standard) valósult meg. Előzetes igény felmérés alapján több mint 120 ezer készülékre volt igény, de csak 45 ezer gyártására került sor, mivel a gyáraknak a nyomott áru készülék nem jelentett jó üzletet. Legközelebb az 1950-ben került sor nagyobb tömegű olcsó (néprádió) gyártására.
A gyárak legtöbbje az ismert politikai viszonyok között megszűnt, átalakult, profilt váltott jelentősebb újként a Vadásztölténygyár a későbbi Videoton említhető 1955-től. Az „Aranykorban” a jelzett nagyobb gyárakon kívül legalább 30 kisebb nagyobb gyár, kisüzem volt jelen a piacon ezek közül sok csak 1-2 évig, de készülékeik elő-elő fordulnak a gyűjtőknél. Ezek közül az ismertebbek az alábbiak voltak:
Érdekes dokumentumra akadtam a Tungsram történetét leíró gyári kiadványban. Két képen is jól kivehetően megállapítható, hogy az 1924-26-ban gyártott We 3B készülék gyártása és végellenőrzése folyik. A kiadványban érdekes módon az első képhez a szerkesztő telefonszerelés feliratot kapcsolta, ami nyilvánvalóan tévedés!. A We 3B mellett jól látható a képeken a készülékhez tartozó keretantenna és tölcséres a hangszóró is. A
Tungsram We 3B rádió 1924-26-ból: A We 3B szerelése és végellenőrzése a gyárban: 1. 2. |
