|
    
|
A magyarság számához képest nagyon sok Nobel díjas tudóst adott a világnak. A rádiózás területén sajnos nem voltak olyan nagyjaink, mint más nemzeteknek Popov, Marconi, Tesla, Lee de Forest és a többiek. Azonban mindenképpen meg kell említenünk Puskás Tivadart, aki 1879. áprilisában Párizsban üzembe helyezte a világ első telefonközpontját, majd 1892-ben Pesten a telefonhírmondót. Még egy nagyon fontos találmány volt 1899, Pollák Antal és Virág József gyorstávírója 100.000 szó/óra adatátviteli sebességre volt képes, amely a kor szintjén óriási teljesítménynek számított. A televízióval kapcsolatban már több magyar tudós tette le névjegyét, de ezt most hagyjuk, ez egy külön történet. A teljesség igénye nélkül szeretném felidézni néhány magyarországi történés, esemény időpontját, hogy a magyar rádióbarátok mellett az Internet segítségével minden érdeklődő képet kapjon a magyarországi technikatörténeti eseményekről:
Nagyon tanulságos áttekinteni a rádióelőfizetők számának alakulását, amely az alábbi:
A magyar rádióipar fejlettségére, erősségére - ízelítőül néhány adat. 1935-ben a
31,4 millió pengős villamosipari exportból több mint 50%-al részesült
a rádiókészülék kivitel. A II. világháború erősen visszavetette a gyártást, azonban az 50-es évek közepén ismét jelentős kiviteli tényezővé vált.
Természetesen az ipar mellett az érdeklődők, a rádióbarátok igényeit, ismereteit gyarapító sajtó és könyvkiadás is európai szintű volt. A legfontosabb rádiós lapok az alábbiak voltak:
Természetesen a magyarok a külföldi lapokat is olvasták, erre a jó példa, hogy a ÖRA, az osztrák rádió amatőr újság 1927/12. számában említett közel 60 olvasói levélből 5 magyar volt, sőt az egyik kaposvári olvasói kérdését le is közlik az anódpótlókkal kapcsolatban. Itt kell megemlítenem Kemény Károly gépészmérnök 1930. évi cikkét ( 1. 2. 3. oldal ) a Rádió és Fotó Amatőr Újság decemberi számból, amelyben rajzokkal illusztrált cikkében egy olyan erősítő elem gondolatát fogalmazza meg, amely 1948-ban tranzisztorként került amerikai tudósok által megvalósításra. Befejezésül szeretnék néhány könyvet, kiadványt ajánlani az érdeklődőknek: - Mende Jenő:
A drótnélküli telegráfia (1921)
|
